Míg a Modern Warfare első két részében a bolygón véletlenszerűen  ugrálva véletlenszerűen történtek dolgok véletlenszerű emberekkel, és az egésznek abszolút semmi értelme nem volt, az Infinity Ward ezúttal összeszedte magát – valószínűleg az ominózus csapatszakadás-botrány után érezték ők is a nyomást. Habár a történetmesélés alapvetően még mindig a szokásos mederben zajlik, szerte-szét a világban, a szálakat ügyesen összehozzák, a dolgok elkezdenek egy egésszé összeállni, és a karakterek motivációt és indíttatásait is jobban átérezzük. A főszerepben természetesen ezúttal is Captain Price és csapata áll, akik kőkeményen vadásznak az orosz gazfickó Makarovra, aki sikeresen egymásnak ugrasztotta az Egyesült Államokat és Oroszországot, gyakorlatilag kirobbantva ezzel a 3. világháborút, és általános káoszt hozva kicsiny bolygónkra.


A helyszínek, amiket bejárunk fantasztikusan hangulatosak és gyakorlatilag tökéletesen felépítettek. A brutális tűzharcok az egyre inkább romokban heverő New York utcáin, az irgalmatlanul látványos metrós üldözés Londonban, a korábban már látott atom-tengeralattjáró megtámadása, védett kastélyba beosonás, mind-mind feledhetetlen jelenetek. A legdurvább mégis, amikor orosz titkosügynökként kell megvédenünk az elnököt, akinek a repülőgépét éppen el kívánják teríteni a rosszarcúak, s úgy kell akcióznunk, hogy közben légörvények taszigálják a gépet, ráadásul néha pár pillanatra a gravitáció is „megszűnik”, ahogy a repülőt lejjebb dobja a turbulencia. De ezek mellett a játék mindig gondoskodik róla, hogy egy fél pillanatra se tudjuk letenni: a sorozattól megszokott, magába szippantó hatású mozis jelenetek sorozata vár minket minden egyes sarkon.


Ez tehát az egyik legjobb egyjátékos FPS-kampány, amit az utóbbi időben láthattunk, még akkor is, ha megmaradtak a játék szokásos betegségei. A végtelen számban újratermelődő ellenfelek nem szűnnek meg, amíg át nem haladunk egy-egy meghatározott ponton, ráadásul társaink általában addig is bambán állnak, s még véletlenül se segítenének nekünk. Ezen kívül csak azt tudnám felhozni negatívumnak, hogy habár a játék minden egyes pályája zseniális tűzharcoknak és filmtrailereket megszégyenítő jeleneteknek ad helyet, azért ezt a színvonalat hozta már az utóbbi pár Call of Duty-játék is, így azért olyan nagyon nem fogunk már meglepődni.


Ja, és persze fontos megemlíteni, hogy szokás szerint az egész körülbelül 5-6 óráig tart, de mondok valami meglepőt: ebben a műfajban, ilyen felépítéssel egyszerűen nincs is szükség többre, pont így jó. Mint ahogy szokás szidni az előre szkriptelt ellenfeleket és jelenetek is, de a helyzet ismételten csak az, hogy a Call of Duty jelenlegi felépítésével egyszerűen nincs szükség komplexebb mesterséges intelligenciára. A Halo játékmenetében például indokolt, de itt? Egyáltalán nem. Persze valószínűleg idővel a CoD-nak is változnia kell majd, és akkor ezen a fronton is másként vélekedhetünk a dolgokról, de egyelőre nem tudni, hogy ez mikor következik be.


Persze akármit is mondunk, a kampány mindig csak a felvezető szerepet tölti be a multiplayer előtt, melyen ezúttal nem az Infinity Ward, hanem a Sledgehammer dolgozott, és gyakorlatilag tökéletes munkát végeztek, úgy, hogy az alapvető élmény érintetlen maradt. A játék még mindig a brutálisan gyors, pörgős akcióra épül, olyan adrenalin-löketekkel, ami miatt – az elődökhöz hasonlóan – gyakorlatilag letehetetlen. Persze a lehetetlenségről a jól bejáratott, és most még tovább tökéletesített szintlépési rendszer is gondoskodik: legyél akár kezdő, vagy veterán profi, játsszál akár csak 10 percet, vagy 10 órát egyhuzamban, az MW3 mindig jutalmaz valamivel, mindig azt érzed, hogy folyamatosan haladsz előre.


Maga a fejlődés azonban több ponton is komolyabban megváltozott, mégpedig az előnyére. Egyrészt a játékos a saját szintlépései mellé a használt fegyvere is folyamatosan fejlődik, így extra jutalmakat kapunk a stukkerhez. Ezek olyanok lehetnek, mint a csökkentett visszarúgás lövéskor, irányzékba nézéskor ne zavarjon meg, ha közben meglőnek, vagy, hogy ne hordjon annyira szét. Ezen kívül kétféle irányzékot is tehetünk a fegyverekre, amik között szabadon váltogathatunk. A perkek rendszere is átalakult: a Modern Warfare 2 és a Black Ops játékosai sokszor illették kritikával a fejlesztőket, hogy a killstreakekért kapott jutalmak sokszor túl erősek és teljesen felborítják a meccsek egyensúlyát.


A Sledgehammer ezen úgy változtatott, hogy a killstreakeket átnevezték pointstreaknek, és az értük kapott jutalmakat három kategóriába sorolták. Az előbbi azt jelenti, hogy most már nem feltétlenül csak gyilkolásért járnak az extrák, hanem pontokat gyűjtögethetünk, amiket megszerezhetünk mindenféle támogató jellegű tevékenységgel, mint például a bomba lerakása, vagy a zászló megszerzése. A fejlesztők tehát igyekeztek segíteni azokat is, akik nem feltétlenül a sorozatos fejlövésekben jók, de ennek ellenére élvezni szeretnék a játékot. Erre szolgál a pointstreakekért járó jutalmak három kategóriába sorolása is: az Assault nagyjából megfelel a korábban már látott killstreakekért járó képességeknek, a Support – meglepő módon – főként támogató képességeket vonultat fel, és a pointstreakjei nem kezdődnek újra halál után, hanem az egész meccs alatt gyűjtögethet, míg a Specialist minden második ölés után extra perkekkel jutalmazza a játékost.


A játék mind a 16 pályája teljesen új, egyik sem korábbról áthozott, vagy felújított. A rajtuk lefolytatható játékmódok javarészt a klasszikusokból épülnek fel, de jött azért néhány újdonság is. Ezek közül a legjobb a Kill Confirmed, ami elsőre ugyan egy sima team deatchmatch-nek tűnik, de csak akkor jár a pont, ha az ellenfél leterítése után megszerezzük annak dögcéduláját. A csapattársak persze levehetik saját halottaikról a dögcédulát, ezzel megfosztva az ellenfelet a pontszerzés lehetőségétől. Ez tehát egy sokkal taktikusabb, több csapatjátékot megkövetelő mód, ugyanis nem elég, hogy figyelnünk kell arra, hogyan és milyen körülmények között lőjük le az ellenfelet, de arra is, hogy megvédjük saját csapattársunk holttestét. A másik jópofa újdonság a Team Defender, ahol a csapatunk célja a zászló megszerzése és minél tovább történő megtartása, amíg ugyanis nálunk van a lobogó, brigádunk minden ölése dupla annyit ér.


Visszatér a zseniális a Spec Ops-mód is, ami ezúttal még jobb, mint valaha. Az egyjátékos kampány pályáira épülő 16, kooperatívra kihegyezett kihívások egyre nehezebbé válnak, és bizony sokszor keményen meg fogják izzasztani még a tapasztaltabb FPS-játékosokat is. Újdonságként érkezik ide a Survival, ami az Infinity Ward / Sledgehammer válasza a Treyarch-féle zombizásra. Az ellenfelek hullámokban érkeznek, s persze minden hullám nehezebb az előzőnél, nekünk pedig egy társunkkal karöltve kell legyőznünk őket. Az egész nagyon jól működik, az egyetlen kérdőjel, hogy miért korlátozták pusztán két játékosra a cuccot, mikor ez legalább dupla ennyivel lenne a legfrankóbb.


A cikk végéhez közeledve pedig elérkeztünk egy újabb sarkalatos kérdéshez, a grafikához. A Battlefield 3 Frostbite 2.0 motorja egy csúcskategóriás PC-n nyilvánvalóan messze szebb látványt produkál, mint a Modern Warfare 3 kissé idősödő engine-je – utóbbi viszont gyakorlatilag bármin elfut röccenésmentesen. Érdemesebb azonban a konzolos verziókat nézni, elvégre mindkét játékból messze ezekből fognak a legtöbbet eladni: Xbox 360-on és PS3-on a Battlefield 3 előnye már nem olyan nagy, ráadásul, míg az maximum 30fps-sel megy, és sokszor bizony inkább a 20-at közelíti, addig az MW2 végig, a legnagyobb tűzharcban is vidáman tartja az atomstabil 60fps-t. És lássuk be: egy FPS játékhoz kell a 60 képkocka másodpercenként. Ráadásul ez még nem minden, mert van valami megmagyarázhatatlan jóság az MW3 irányításában, ami persze megvolt már az előző Call of Duty-részekben is: az irányíthatóság, a célzás válaszképessége, és az ezek által közvetített érzés egyszerűen olyan, amit manapság nem kapunk meg a shooterek többségében.


A grafika után pedig talán azt várjátok, hogy más szempontból is összehasonlítsam az anyagot a Battlefield 3-mal, de akármennyire is jogosnak tűnik ez, valójában nem igazán lehetséges. Mindkét játék lényege a multiplayer, s abban annyira különböznek, s mindkettő annyira kiemelkedő a maga műfajában, hogy felesleges lenne. Amiben viszont össze lehet őket hasonlítani, az a „teljes csomag”. Mert a Battlefield 3 egyjátékos és kooperatív része kicsit izzadtságszagú, és úgy tűnik, mintha a srácok csak összedobták volna, hogy ezen a téren is „egyenjogú” vetélytársak legyenek a Call of Dutyval. A Modern Warfare 3 viszont a kampány, a Spec Ops és a multiplayer szentháromságával egy teljesen átgondolt, egymáshoz igazított, áramvonalasított, komplett és befejezett termék benyomását kelti.

A Blizzard sok-sok spekuláció után végre bemutatta a Diablo 3 legújabb kasztját, a varázslót. Az időmanipulálással, és az első két részből ismert klasszikus mágiákkal operáló karakter igen komoly rajongótáborra fog szert tenni - már csak a videó miatt is. A java pedig - szokás szerint - még hátra van. Bár grafikailag lehet, hogy nem tűnik túl korszerűnek a dolog, a nagybetűs hangulat mindent és mindenkit lemos a pályáról. Jó, jobb, Blizzard...

A World of Warcrafttal kapcsolatos információk után a Blizzard vezére, Mike Morhaime, a Diablo 3-ra is rátért. Elmondása szerint a játék remek formában van, s a múlt héten kezdték meg a teljeskörű belsős tesztelést. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a Blizzard központban szinte mindenki, még a takarítónő is éjjel-nappal a Diablo 3-at nyúzza.

Morhaime megerősítette, hogy a belsős tesztelést egy külsős bétateszt követi majd, melyre az év harmadik negyedében kerül sor. Emellett az úriember azt is elárulta, hogy még idén igyekeznek megjelentetni a játékot, de ez nem biztos, hogy összejön: "A fejlesztőcsapat keményen dolgozik azon, hogy még idén megjelenhessen a Diablo 3, de nyíltan el akarom mondani, hogy még nincs belőtt megjelenési dátumunk. Mint mindig, most sem fogjuk kompromittálni a játék minőségét annak érdekében, hogy kijöjjünk egy bizonyos időpontra."

A szokásos Blizzard hozzáállás tehát továbbra is érvényesül: a játék akkor fog megjelenni, amikor elkészül.

A beta innen tölthető: http://diablotorrent.hu/details.php?id=161631

Játszani csak úgy tudsz vele, ha van már BattleNet accountod. Mindegy, hogy milyen játékhoz.

Merre Tartunk?

(Tibbah)

Van sok dolog amit még ki nem próbáltam
De van még elég ídőm, hogy kielégítsem a vágyam
Régen úgy gondoltam, jó volna egy nagy aranyhegy
Mára már úgy érzem, hogy egy füves domb is jó lesz
Tudom Te is félsz és másokat is féltesz
Nem tudod hogy mi jön még, és hogy itt meddig élhetsz
Kopott zongorán egy ismerős dallam csendül
Minden poros billentyűn egy régi emlék rajt ül
Legyints egyet, hogy oszoljon az emlék pára
A múlttal hiába harcolsz, békülj be a mába
Az élet nem gonosz, inkább csak kiszámíthatatlan
Mindenre van magyarázat, hogy miért pont úgy van
Döntsd el, hogy mit akarsz, mert cél nélkül hiába
Feleslegesnek fogod érezni magad a világba
Mindenkinek megvan a maga keresztje a bűne
Ezzel együtt kell élni, aztán velünk jön a tűzbe
Ettől még élhetsz nyugodtan, az életben mindent szabad
A kaszás meg ha eljön, a szemébe kacsintasz
Amíg más reszket, addig Te elindulsz az úton
a ismeretlent felfedezni, de saját módon!

Airsoft alapok és tudnivalók

Kezdjük az Airsoft definiálásával
"Az airsoft vagy softair szó egy (6 vagy 8 mm átmérőjű műanyag vagy biológiailag lebomló) gömblövedéket kilövő, "alacsony" energiájú légfegyverekkel játszott hobbi-sport gyűjtőneve. Fő irányzata egyfajta szimuláció, melyben két csapat játszik egymás ellen egy terepakadályokkal szabdalt pályán. A játékok lehetnek ún. végkiállósak vagy visszaállósak, attól függően, mekkora pályán játsszák ezeket, illetve hány fő vesz bennük részt. Továbbá, hogy a játékszervező miként rendelkezik. Cél egy adott feladat teljesítése, ami lehet pl. terület elfoglalása, valamilyen céltárgy megszerzése, fontos személy útvonalon való végigkísérése stb.

A gömblövedékek nem hagynak festéknyomot, így az eltalált játékosnak kell a találatot jeleznie. Az airsoft tehát a résztvevők becsületességén, korrektségén alapszik - inkább komoly hobbi, mint versenysport."

Szabályzat

MASZ 2010 (Magyar Airsoft Szabályzat) !!!  ismerete és betartása KÖTELEZŐ minden olyan játékon, ahol a játékszervező ezt a szabályrendszert veszi etalonnak. Márpedig szinte kizárólag csak ilyen játékok vannak.
A "BB" [(Bearing Balls - csapágy golyók) gömblövedék] tényleg komoly sérülést tud okozni.

A legalapvetőbb és egyben legnagyobb hangsúlyt érdemlő szabály:

SOHA NE VEDD LE A VÉDŐSZEMÜVEGET

Fogat lehet pótolni,a sebek beforrnak, a fájdalom elmúlik, de a látásod nem fog visszajönni, ha kilövik a szemedet.
Ezért is nagyon fontos a szabályok betartása és a megfelelő minőségű védőfelszerelés. 

Felszerelés

Az, hogy az Airsoft drága vagy olcsó sport-e relatív. A BB olcsó (persze igényektől függ).
A fegyver lehet drága (Classic Army , Tokio Marui , stb...), és lehet olcsó (Jing Gong , Cyma , stb...). Ami kimaradt az a használhatatlan kategória, de ez inkább szóra sem érdemes.
Amin nem szabad 1 Ft-ot sem spórolni az a védőszemüveg. Az oka, egy kicsit fentebb leírva. 20.000 Ft-ot sem szabad rá sajnálni. Megfelelő védelmet nyújt a 6000 Ft-ért rendelt kínai szemüveg is, ha átmegy a próbán.
Szemüveg próba:

" Ha a szemvédőn védelmi fokozat nincs feltüntetve, úgy azt viselés előtt tesztelésnek KÖTELEZŐ alávetni! A Játékszervező bármikor elrendelheti a tesztelést. Ilyenkor legalább 1.5 Joule (120m/s) teljesítményű fegyverrel, minimum 3 lövést kell egyesével leadni a hátulról megtámasztott szemvédőre, 1 méter távolságból. Az eszköznek törés-repedés nélkül kell elviselnie a legerősebb fegyverek lövéseit is. "
Forrás: MASZ 2010

Ha a szemüveg kibírja, alkalmas lesz a játékra. Legfeljebb nem fogsz látni semmit a párától. Ugyanis az Airsoft igencsak igénybeveszi és megterheli az izzadság mirigyeket, aminek következtében nagyon  gyorsan be fog párásodni a szemüveg. Sokat küzdöttem vele én is. Kipróbáltam különféle törlőkendőket , borotvahabot , 100 éves nagyi receptet , de igazán semelyik sem vált be. Ekkor a csapatomból többen (mindenki a párásodástól szenvedett) barkácsoltak maguknak ventillátort a szemüvegre. Nem részletezem, hogy hogyan (www.google.hu). Működött. Csak nem tetszett. Volt egy kis hangja is és csúnya is volt. Úgyhogy én beruháztam egy eredeti ESS szemüvegbe 20.000 Ft-ot.

És Isteni volt. Páramentes bevonat a lencsén (közvetlen közelről lehelve sem párásodott be) , karcálló és valóban kényelmes. Nem bántam meg. Ezt az összeget előtte is elköltöttem szemüvegekre, amiket 1 hónap után dobáltam ki. Ez viszont egy életet kibír, rendesen karbantartva.

Tehát: Szemüveg , Fegyver és BB. Lehet játszani. Legyen mondjuk 50.000 Ft.

Viszont így nincs "feeling" -je a dolognak. Nincs meg az az érzés, hogy te egy Amerikai,Angol,Német akármi katona vagy és az életedért kell a sárba kúsznod, miközben BB-k repülnek a fejed felett. Jó ha van egy taktikai mellény rajtad, zsebei teletömve tárakkal, hátadon Camelback, combtokban egy pisztoly, admin pouch-ban pisztoly tárak és így haladni fedezékről fedezékre, összedolgozva a többi raj-al, közben rádio-d zúg a füledbe...

...eszméletlen jó érzés.

Fegyver: mondjuk 40.000 Ft

Tárak: 5db midcap 10.000 Ft

Mellény: 20.000 Ft

Szemüveg: 20.000 Ft

Alsó felső ruha: Vásár - 5.000 Ft

Fegyverre kiegészítők (red-dot,silencer,peq stb...) : mondjuk 15.000 Ft

Bakancs: 10.000 Ft

Pisztoly: 30.000 Ft

Pisztoly tárak: 8.000 Ft

Egyéb kiegészítők: 20.000 - 30.000 Ft

Viszont ezeket apránként is össze lehet szedni és úgy már nem is olyan megterhelő, ha mondjuk ezt mind 1-2 év alatt szeded össze. Minden hónapban félrerak 10.000 - 20.000 Ft-ot , amit Airsoft-ra költesz. Megoldható.

Ha egyszer magával ragad a sport, nagyon nehéz lesz leszokni róla. Minden hétvégéd rá áldozod az elején. El akarsz jutni mindenhova...

Utána rájössz, hogy elég csak 3 hetente elmenni egy játékra, de az ütős legyen.

Van amikor előfordul. Néha megtörténik. Csak úgy, magától. Lehet hogy ami benned,bennem,mindenkiben létrejövő lelki fúziót szül, egyes embereknél haragot szít.

Van aki keresi a tökéletes egyensúlyt, míg mások a káosz megteremtésén fáradoznak.
Van akinek az okoz örömet, hogy a szeretteivel lehet, míg másoknak az értelmetlen pusztítás okoz eufórikus gyönyöröket.

Hogyan lehetséges, hogy egy anyuka szülés után eldobja a gyerekét?
Hogyan lehetséges, hogy valaki azt élvezze, hogy a halott barátnője (akit 10 perce szúrt le egy ollóval) élettelen testét fűrészeli darabokra?
Hogyan lehetséges, hogy valaki annak örül, hogyha egy kiskutyát taposhat halálra egy tűsarkúban?

Vagy meg lehet érteni őket is? A mi szemünkben ők számítanak beteg, degenerált, szellemi fogyatékos embereknek. De ők, hogy láthatják a világot? Mit gondolnak rólunk "normális" (relatív) emberekről? Az ő szemükben mi lehetünk a beteg, az emberi egyedfejlődés rossz irányába haladott élőlényei.

Amúgy meg nem is érdekel... csak rohadtul unatkoztam.

A lényeg StarCraft 2 , Operation Flashpoint (Arma) , Modern Warefare , Counter Strike. Ezekkel játsz!!!

Robert T. Kiyosaki könyveket olvass

És aludj sokat.

Hamarosan Lehull a lepel.

Fényt derítünk egy-két lepel takarta dologra.