Merre Tartunk?

(Tibbah)

Van sok dolog amit még ki nem próbáltam
De van még elég ídőm, hogy kielégítsem a vágyam
Régen úgy gondoltam, jó volna egy nagy aranyhegy
Mára már úgy érzem, hogy egy füves domb is jó lesz
Tudom Te is félsz és másokat is féltesz
Nem tudod hogy mi jön még, és hogy itt meddig élhetsz
Kopott zongorán egy ismerős dallam csendül
Minden poros billentyűn egy régi emlék rajt ül
Legyints egyet, hogy oszoljon az emlék pára
A múlttal hiába harcolsz, békülj be a mába
Az élet nem gonosz, inkább csak kiszámíthatatlan
Mindenre van magyarázat, hogy miért pont úgy van
Döntsd el, hogy mit akarsz, mert cél nélkül hiába
Feleslegesnek fogod érezni magad a világba
Mindenkinek megvan a maga keresztje a bűne
Ezzel együtt kell élni, aztán velünk jön a tűzbe
Ettől még élhetsz nyugodtan, az életben mindent szabad
A kaszás meg ha eljön, a szemébe kacsintasz
Amíg más reszket, addig Te elindulsz az úton
a ismeretlent felfedezni, de saját módon!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.